A legújabb nemzeti konzultációban a korábbinál is erőteljesebben jelenik meg a „Brüsszel”-re történő hivatkozás, amely lényegében értelmezhetetlen, csakúgy, mint eddig. A kormány ugyanis olyan döntésekről és kezdeményezésekről kér véleményt, amelyek a tagállamok közös döntésén alapulnak, nem az Európai Bizottságén. Gyorsértékelésünk a „kérdésekről".
Pár tizedszázalékon múlt, hogy nem Csehországban lett a legmagasabb az infláció az EU-tagállamok közötti összehasonlításban.
Ezt állítja legalábbis Adam Bodnar, aki a Donald Tusk vezette liberális koalíció új igazságügyi minisztere lehet hamarosan. Ha ez megtörténik, Magyarország még inkább magára marad az EU-ban.
A miniszterelnök szerint Kijev még azt sem határozta meg, hogy mit akar elérni a háborúban.
A jövő évi európai parlamenti választások lehetséges kimeneteleit, a pártcsaládok várható mozgásait elemzi cikkében a brit lap szerzője.
Összesen tíz kötelezettségszegési eljárásban érintett Magyarország ebben a hónapban, ezek közül azonban négy esetében az Európai Bizottság az eljárás megszüntetéséről döntött.
Uniós képviselők szerint a tervezett szuverenitásvédelmi törvény kedvezőtlen hatást gyakorolhat a civil társadalom működésére.
Mi lesz a magyar EU-s pénzekkel? Mit tud azzal kezdeni a kontinens, hogy tovább erősödik a szélsőjobb Európában? Várhat-e mást a migráció ügyében az új lengyel kormánytól az EU, mint a korábbitól? Mi lehet az egyik Tiborcz-cég szerepe a Budapest Airport visszavásárlásában? Mi sülhet ki a Biden-Hszi-találkozóból? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A legtöbben Líbiából és Tunéziából próbálnak eljutni olyan uniós területekre mint Málta vagy Szicília szigete.
Az EU minisztereinek általános ügyekért felelős tanácsa újra megvitatta a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folytatott 7-es cikkely szerinti eljárást. A téma 2021 óta először van napirenden, és mind az EU-n belüli, mind az azon kívüli nyomás nő, hogy a tanács ne engedjen Magyarországnak, és a kormányzat politikai taktikázásának.
A nevet lecserélték, a parlament honlapjára feltöltött vaskos, 250 oldalt is meghaladó törvényjavaslatban vendégbefektetői program néven hivatkoznak arra a gyakorlatra, hogy egy nem EU-, vagy EGT-tagállamból érkező gazdag ember sok pénzért vásárolhat magának évekre szóló tartózkodási engedélyt.
A Videoton társ-vezérigazgatója szerint mindenki érdeke, hogy kinyilvánítsuk: az unióhoz tartozunk.
Magyarország gázellátásának nem lenne szabad a „háborús bűnös” Putyintól függenie – fogalmazott Kadri Simson. Azt is hangsúlyozta, hogy Orbánon kívül nincs még egy EU-s vezető, aki kezet fogna az orosz elnökkel.
Huszonegy országra (köztük 11 európai tagállamra, valamint az Egyesült Államokra, Kínára, Oroszországra, Indiára, Törökországra, Szaúd-Arábiára, Dél-Afrikára, Indonéziára, Brazíliára, Indiára és Dél-Koreára) kiterjedő globális közvélemény-kutatást készített a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR), együttműködve az Oxfordi Egyetem „Európa egy változó világban” projektjével.
Az ígéretek szerint igyekeznek felgyorsítani az előállítást.
A következő intézményi ciklus a téma.
Az építőipar drasztikus visszaesése azzal fenyeget, hogy az elkövetkezendő években tovább fokozódik az európai lakáshiány, ami egyfelől fékezi a gazdasági fejlődést, másfelől erősíti a bevándorlásellenességet és a szélsőjobb előretörését.
Továbbra is komoly ellentmondások terhelik az európai menekültpolitikát. Izrael és az Egyesült Államok érdekei nem mindenben egyeznek a válság rendezését illetően. Katonai értelemben nincs veszve minden Ukrajna számára. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Szőnyeg alá söpörte a szlovákiai magyar kisebbséget érintő összes problémát Orbán Viktor, csak azért, hogy nacionalista elvbarátja támogatását megszerezze az európai színtéren.
Az ukrán Nova Post megnyitotta első magyarországi fiókját Budapesten és elindította futárszolgálatát. Fő célcsoportjuk az ukrán ügyfelek, köztük a menekültek.
